Mogorva fekete ég
Sötét felhő
Mely nem ad enyhitő esőt
Kiégett szalma rétek
Délibáb remeg
Vége seholse látszik
Haikut ír magában
Helyét nem lelve
Szürkeségtől meg nem óv
Színárra vágyunk mindíg
De ezer árnyát
A szürkének nem látjuk
Tüsszentés ingerel, de
Nem csattan, szürke
Égből nem esik, várok
Ha büntudattal tölt el
A semmitevés
Nem tudom, mi valami
Egy régebbi(inverz):
Hűlt cigivéget
még füstölni láttam, kis
szöszt vitt csak a szél
2009. augusztus 5., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése